Bevezetés: A mesenchyma eredetű gyomor-bélrendszeri tumorok közül leggyakrabban a gastrointesztinalis stromalis tumorral (GIST) találkozhatunk, mely jellemzően szubepitheliális neoplazmaként jelenik meg a gyomorban vagy a vékonybélben. A stromalis tumorok legtöbbször tünetmentesek, így felfedezésük véletlenszerű, de előfordulhatnak nem specifikus krónikus tünetek is, mint például a korai teltségérzet, hasi diszkomfort vagy puffadás. A nagyobb méretű lézió azonban kifekélyesedhet, vérzést, fájdalmat, passagezavart vagy bélperforációt is okozhat.
Esetleírás: Egy 49 éves, mentális retardációval született férfi esetéről számolunk be, akinek kórtörténetében 2008 óta ismert T1DM, 2010-ben heredaganat miatti opus és adjuváns kemoterápia, valamint nefropátia miatti rendszeres gondozás szerepel.
2016 végén onkológiai kontroll céljából készült hasi ultrahang vizsgálata a gyomorban az antrum fallal összefüggően egy kb. 30 mm átmérőjű, kerekded inhomogén intramuralis léziót írt le, melynek további kivizsgálása céljából került Klinikákra.
Altatásos felső panendoszkópia során a kisgörbület prepylorikus részén egy 2-3 cm-es a felszínből karéjosan kiemelkedő, közepén kissé behúzott, hiperémiás, vérzékeny képlet volt látható. A szövettan malignitást nem igazolt, de mivel a minta csak a felszíni mucosát tartalmazta, így nem volt reprezentatív. A mintában Helicobacter pylori pálcák jelenléte igazolódott, melynek eradikációja történt.
Hasi és kismedencei CT alapján a térfoglalást GIST-nek véleményezték, metasztázis nem, de a mesentériumban számos 1 cm alatti nyirokcsomó ábrázolódott. Az onkológus ismételt endoszkópos mintavételt javasolt. Szekunder gasztroszkópos vizsgálat makroszkóposan malignitásra gyanús léziót írt le, de ezt a szövettan nem erősítette meg. A vizsgált tumormarkerek közül CEA, AFP normál tartományban voltak, de ez emelkedett kromogranin (156ng/ml) szint felvetette a neuroendokrin tumor lehetőségét is. Endoszkópos ultrahang egy 35x25 mm-es echoszegény inhomogén, cisztózus komponenst is tartalmazó vaszkularizált képletet írt le, mely a muszkuláris propriából indul ki.
2017. augusztusában végül gyomor ékrezekció történt, de a szövettan egyértelmű GIST-et továbbra sem igazolt, kalcifikált fibrosus szövetszaporulatot igazolt. A rezekció épben történt, a patológusok szemimalignusnak véleményezték a térfoglalást, követését javasolták.
Egy éves kontroll gasztroszkópián az antrumban ismét nagyméretű polypoid képlet volt látható, mely felvetette a recidíva lehetőségét. Sebészeti konzultáció mérlegelve a következő lépésben elvégezhető totál gastrectomiat és negatív szövettani leleteket, további vizsgálatok elvégzését javasolta, azonban SARS-CoV2 pandémia miatt a vizsgálatok elmaradtak.
2022. decemberében hasi fájdalom, rendszeres hányás miatt jelentkezett ismét a beteg ambulanciánkon. Gyomortükrözés során az antrumot is deformáló, kissé a pylorusra is ráterjedő 4 cm-es, kis görbületen egy kb 2 mm-es polypoid képletet láttunk, mely szövettanilag mérsékelt stromalis idült gyulladással járó foveolaris hiperplázianak, kezdődő hiperplasztikus polypusnak volt megfeleltethető.
Hasi ultrahangon novumként szplenomegalia és epehólyag polypusok kerültek leírásra, malignitásra utaló nem igazolódott. Továbbiakban MR vizsgálat tervezett, melyre előjegyeztük.
Következtetés: A bemutatott esetben a kezdeti gyanúnak megfelelő GIST nem igazolódott, helyette egy ritka, jóindulatú mesenchymalis daganatot, kalcifikált fibrosus tumort (CFT) diagnosztizáltunk. A CFT leggyakrabban a gyomorban, illetve a vékony- és vastagbél területén fordul elő, tünetmentesen. A CFT patogenezise egyelőre tisztázatlan, jelenlegi kutatási eredmények IgG4-hez kapcsolódó betegséggel hozzák összefüggésbe. Kezelése sebészeti reszekciót jelent, a recidívahajlam alacsony.
